Vers

október 12.

Motorozás egyedül – Tamási József versei

 

motorozás egyedül

meszes köd ül a tájra,
az utcák útvesztőjében
sovány kutyák szimatolják a csendet.

a dombok felől hideg szél fúj.

a vörös motor fénycsóvája
átszúrja a hajnal hártyáját.

a szabadság nekifeszül a szélnek,
az álomvonal megállítja az időt egy
észrevétlen pillanatra.

annyit ér,
mint amikor valaki
az árnyékát próbálja
visszaragasztani a falra.

*

éjjeli jegyzet

a mát is túléltem.

a kávé kihűlt,
ölemben macska.

elhiszem,
hogy a világ nem miattam marad egyben,

mint egy rozzant ágy
amely kibír még egy éjszakát.

*

homeless

kukaillatú az álmom

húgy- és szar szaga van a pokrócnak

a lábfejem inkább fekete
mint kék

nem rágok
csak nyelek

a tekintetek

fel sem nézek

koszos reklámszatyor az élet

a magamtól
már én is undorodok

az első nyelet bor elrepít
nem érdekel hová

kell

a sokadik ájulás

Megosztás:
f t
Fel
Napút Online

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.