Pósa Zoltán
ÉRTÉKKÉSZLET
A Nap az egyetemesség, a keresztény Szentháromság univerzális erejének szimbóluma. A NAPÚT azt a célt jelöli ki minden hívő ember számára, amit meg kell futnia: ama nemes harcot megharcoltam, futásom elvégeztem, a hitet megtartottam. Ez nagyapám, Pósa Péter cserépfalusi esperes jelmondata. Másik nagyapám, Csúzi Erős Nagy Lajos vámospércsi református igazgató tanító, ludimagiszter arra int az igével: A szeretet soha el nem fogy.
A NAPÚT CÍMŰ FOLYÓIRAT, SZONDI GYÖRGY LAPJA ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ KÖNYVKIADÓ, A NAPKÚT MINDKÉT NAGYAPÁM JELMONDATÁNAK MEGFELEL. Éppen ezért szomorú megértéssel vettem tudomásul, hogy Gyurinál eljött az alkotószobába történő visszahúzódás kora (a könyvkiadót már öt éve fia élteti tovább). Ezt is megértem, hiszen számos folyóiratnál (és napilapnál) dolgoztam főállásban, (nem csak szerzőként), így tudom, mennyire sziszifuszinak tűnik egy folyamatos jelenlétre törekvő irodalmi sajtóorgánum életben tartása. Ám most arról szeretnék beszélni, mit is jelent(ett) nekem a Napút című folyóirat.
A NAPÚTról először a tudományosság (tudomátosság) tudálékos köntösében.
Szondi György, Gyuri barátom egy olyan folyóiratot hozott létre 1999-ben, amely megfelel a szabályos folyóirat-jelleg kritériumainak, AMELYEK A KÖVETKEZŐK:
-
Havonta lát napvilágot – eltekintve az év eleji s a nyári összevont számoktól. Oláh János, költő barátunk, a Magyar Napló felejthetetlen főszerkesztője mondotta: a folyóirat szó folyamatosságot jelent. Nos, nyomban hozzáteszem, rengeteg remek kéthavonta, negyedévente megjelenő magyar folyóirat, periodika van a mérhetetlenül gazdag, papíralapú magyar folyóiratpalettán . Ám a siker és az életben maradás érdekében nem árt, ha mindenki legalább törekszik a kontinuitás megvalósítására. Szondi Gyuri az alapítástól kezdve a fináléig folyamatosan éltette lapját.
-
Szondi György a korszerűség követelményének is eleget téve létrehozta a NAPÚT online-változatát is, amelyet 2016 óta megannyi szíves rovatával szerkesztett.
-
Törekszik egy állandó nívós, szerző-, alkotógárda meghonosítására. Szondi György megnyerte állandó és alkalmi szerzőként a magyar irodalom színe-javának jelentős részét.
-
A befutottakon kívül igyekszik új tehetségeket is fölfedezni, nem csak fiatalokat, s nem csak a pártállami időkben háttérbe szorított idősebbeket. Szondi Gyuri mindkét kategóriát preferálta.
-
Nem zárkózik el azoktól a szerzőktől, akik más folyóiratok, könyvkiadók törzsgárdájához tartoznak.
-
A dilettánsokat tapintatosan tanácsolja el.
-
Lehetőség szerint a folyóirat szimbiózist teremt egy könyvkiadóval. (NAPÚT – folyóirat, NAPKÚT – könyvkiadó.) Ez megkönnyíti a szerzőgárda egyben tartását.
-
Tematikus összeállításokkal, antológiaszerű kiadványokkal jelzi a szerkesztő, hogy mit tart fontosnak. A NAPÚT értékmegőrző, konzervatív, ám nem zárkózott el a nagy újítóktól sem. Mindazok számára tágra nyitotta kapuit, akik nem kvadrálják a keresztény, nemzeti, konzervatív alapértékeket.
-
Reprezentatív rendezvényeken látta vendégül az új lapszámok megjelenésekor mind az olvasókat, mind a szerzőket.
-
AZ Á PER EGYES KONSTANS: KELL EGY IGAZI FOLYÓIRATHOZ OLYAN LÉLEKEMBER, SZÍVEMBER, MINT SZONDI GYÖRGY költő, író, műfordító, AKI SZÍVÉT, LELKÉT, RAGYOGÓ INTELLEKTUSÁT ÁLLÍTOTTA A FOLYÓIRATPALETTA EGYIK LEGIZGALMASABB, -NÍVÓSABB, KÜLÖNLEGES LAPJÁNAK ÉLETBEN TARTÁSÁHOZ. KÖSZÖNJÜK, GYURI!
A NAPÚTról másodszor lélekből.
Immár sajnos múlt időben kell beszélnünk egy folyóiratról, amelyben 1999-2021-ig az érték volt a mérték. Vannak, akik állítják, jó szándékkal is, (velük érdemes foglalkozni, a sanda ellendrukkerekkel nem), hogy a papír alapú folyóirat és lapkiadás kora leáldozott, csak online lapokkal érdemes immár foglalkozni. Őszintén remélem, sőt tudom, hogy ez így nem igaz. A magyar folyóiratkultúra kivételesen gazdag hagyományait nem szabad megszakítani, elkótyavetyélni. Az olvasóknak szüksége van a kézbe vehető, lélekben és kézben ropogtatható, kávézás közben munkába menetkor böngészgethető, olvasgatható napi-hetilapokra, folyóiratokra, periodikákra. Igenis, olvasó nép vagyunk, Magyarországon van, volt, lesz becsülete a nemes irodalomnak, s a folyóiratnak is. Istennek hála, egyre többet élhetnek vidéken, ahol látható, hogy a hagyományos könyv és a folyóirat létszükséglet. S igenis, létezik, IRODALMI ÉLET, melynek mindenkori hordozója, szubsztrátuma a folyóirat, s az irodalomé pedig a könyv. Ismétlem, hangsúlyozom: hazánkban a lapkultúra mérhetetlenül gazdag, kár lenne veszendőbe hagyni. Szondi Gyuri letett az asztalra egy olyan értékkészletet, amely élő cáfolata a papíralapú folyóiratot kicsinylők véleményének.
Szondi György kimondhatja immár: a gép forog, az alkotó pihen. A magyar folyóiratkultúra értékkészletében, nemzeti központi, és közkönyvtárainkban ott van a Napút minden egyes száma.
Mit is jelent ez a fogalom számunkra?
Egy lapot, melyet szerkesztője egyszerre lapkiadói és könyvkiadói gondossággal állított össze számról számra izgalmas vezérgondolatot, leitmotívumot találva minden egyes hónapra. E lapszámok között kiemelt jelentőségűek a könyvvé nemesedett tematikus kiadványok, például az irodalom, a művészeti élet, a sajtó jeles hetveneseiről szóló, évente megjelenő köszöntések gyűjteménye, amely megfelel a folyóiratszerűségnek és az antológiaformának is. E kiadványoknak édestestvére az Önlexikon című 2018-as páratlan értékű kötet, amelyben kétszázharminchárom alkotó ír önmagáról harmadik személyben tréfásan, komolyan, költőien önesszét, olasz kezdeményezés mintájára. S egészen különleges a Káva Téka – Napút-füzetek melléklet, amely valóságos kiskötet-sorozat, kevéssé ismert, tehetséges embereknek fórumot adva. S ami szintén nem elhanyagolható erénye a lapnak: igyekezett függetlenné válni a szekértáboroktól.
Gyuri! Köszönjük neked lapodat, amely bizony, űrt hagy maga mögött az általam szeretve tisztelt nagyra tartott folyóiratpalettán.
Baráti öleléssel: Pósa Zoli
