Johann Wolfgang von Goethe: Nyáron
10. augusztus 2017 | Napút Online
Mezőn, réten, fagyban csillog a harmatban! Mily’ igazgyöngy-nehezek a növények, kikelet! Ahogy bokron át szelek fújják a fát! Énekelnek a napfényben a madárkák serényen! De itt és…
Dávid Adél: Egyetlen perc (Két vers)
10. augusztus 2017 | Napút Online
Egyetlen perc A villámcsapás momentumában az idő végtelenné tágul, a beláthatatlan feneketlenség mérhetetlen pillanatává. Egy futó perc az öröm szirmain visszafordíthatatlanul száguld utat törve a ráncok vonalán.…
Nekrológ | Felvégi Béla emlékére
9. augusztus 2017 | Napút Online
Emlékkrónika Volt egy jó barátom. Ajtaja mindenki előtt nyitva állt, ahogyan szíve is mindaz iránt, ami szép és nemes. Hivatását hosszas mérlegelés után választotta ki, így…
Basa Viktor: Nyári kert
8. augusztus 2017 | Napút Online
1 veszteségeink csak néznek némán és mindannyian megszédült méhek vagyunk cikázunk, mint az őrült amíg a szívünk bírja végül egy kialvó délutánba süppedünk 2 az erősek…
Fazekas István: Kabóca-nyelven és cinke-hangon
7. augusztus 2017 | Napút Online
Költészetünkben az újítók vagy harsogva, vagy tétován kerülnek elő, legtöbbször az adott kort meghatározó hagyományokból kisarjadva vagy azok párájától ihletetten. Nemzeti sajátosságunk volt sokáig – mindaddig, míg…
Rostás-Farkas György: Kerékgyártó István művészettörténész emlékére
6. augusztus 2017 | Napút Online
Hát ő is elment! Elment oda – Pali öcsém szavaival élve –, ahová az Istenek is pihenni járnak. Tegnap hívott Szondi György, és akadozó hangon közölte a…
XIX. évfolyam 8. szám – A szent és a lovag
5. augusztus 2017 | Napút Online
A teljes képernyős változathoz kattintson a jobb felső sarokban található „Megnyitás új ablakban” ikonra!
Saitos Lajos: Fintor
5. augusztus 2017 | Napút Online
Ötven év aforizmáiból (részletek, 1.) Ingerült a küszöb, ha átlépnek rajta, csak akkor jó kedvű, mikor belébotlanak. * Az önvizsgálat rengeteg tükröt tört már cserepeire. *…
Gavallér János: Élő-adás
4. augusztus 2017 | Napút Online
Nem borul ki a lisztes zsák soha, ledugják nyelvedet a torkodon, bagatell elhallgatnak, letiltnak, sorsot rebesgetnek, ős-rögös úton, holott csak a napot takargatják, mikor kicsordul utolsó csepp…
Ács József: Kedves Pali, Levente és Mikola! (Levélfa, 16.)
3. augusztus 2017 | Napút Online
Örömmel látom, hogy az Aranylázálom verseibe sűrített energia némi lappangás után mégis felszínre tört, s köszönöm, hogy Pali körötökbe invitált a nyelvteremtés, a filozófia és az avantgarde…