Ha tudnám
Ha tudnám, hogy
ártatlanul ide-oda
riszált az élet –
én megértenélek.
Ha tudnám, hogy
dölyföd hamis,
lomha ének,
én megértenélek,
Ha tudnám, hogy
készakarva-várva
jutott jussod kurvák
asztalára –
én megértenélek.
És?
Ma már csak kékszemű szerelmünk didereg –
róka fogta csuka.
Nyáron
Nyáron nem változik semmi,
Nyáron a kockakő szürke és hideg.
Nyáron cserélek szeretőt.
Nyáron a szám szélén mozog
az ideg.
Nyáron sokat sír a lányom.
Nyáron a temető zárva.
Nyáron nem változik semmi.
Nyáron nem baszok állva.
Nyáron nem változik semmi,
Nyáron a kockakő szürke és hideg.
Nyáron cserélek szeretőt.
Nyáron a szám szélén mozog
az ideg.
Idők
Az idő a jóbarátom,
megvár és én visszavárom –
szeretem hegyes orrát,
végignézem a mosolyát,
ahogy homorít és domborít,
hegyeket öl,
testeket szomorít, fényeket tör.
Majd ő lesz,
ki les, figyel,
merre ér életem hulláma.
Zsaluim nyitva,
öröm-éj jön.
Illusztráció: Plugor Sándor grafikája (részlet)
