*
Nicsak, a végén adatik meg,
Hogy együtt lássalak titeket,
Nyájas kín és gyönyörű
Borzalom,
Kéz a kézben
(Kés a készben),
Bent, mint kint,
Mégis megtapad az élet
És fut Metternich,
A gyáva, indulat
Nyomába szegődik,
Innen nem látszik,
Hogy a halál már színpadképes,
A mindent elrendező
Kinyújtja csápját
És mindent elrendez,
Jó volt veletek,
Sors és tér megszabta idő,
A kegyetlenség megértésért apellál
És kegyelmi pillanat lesz (lenne)
Belőle.
