(a vértesszentkereszti bencés apátság romjainál)
Keresztény vándor, állj meg egy kicsit
utak keresztútján, romló erdő szegélyén
tegnap még csillék libegtek csikorogva itt
tűnt századokba némult a buzgó ének: AVE MARIA…
Ma széthordott, málló kövek maradékán merenghetsz
de büszke oltár magasodik újra, kelő nap a monstrancia
hulló őszi levelet pókfonál csomóz egy ághoz.
Perzselt falak, eltört oszlopok torzó csonkjai
Isten volt csendjére talán emlékeznek még
harci lovak vad robajára, pogány szóra, üvöltő tüzekre.
