Tizennegyedmagunkban

június 3.

Káli-Horváth Kálmán: Esti mese helyett

 

Vertek gyerekként.
Felejthetetlen.
Gyilkoltak a szóval.
Érthetetlen.
Pofoztak és rúgtak.
Rémálom.
Feleselni mertem.
Nem bánom.
Tenyérrel az arcba.
Pofoztak.
Lábfejjel a hasba.
Rugdostak.
Kulcscsomóval fejbe.
Így vertek.
Ököllel a szájba.
Bevertek.
Éhem volt a szóra.
Koplaltam.
Tányéromon semmi.
Fűt faltam.
Bár ne lenne igaz.
Színigaz.
Szemétdomb volt étkem.
Rossz vigasz.
Hol volt akkor Isten?
Néma volt.
Bennem feszítették.
Halott volt.
Mégis ütve, rúgva.
Itt vagyok.
Éheztem és sírtam.
Kacagok.
Gyűlölni tanultam.
Nem tudok.
Sírni volna kedvem.
Elfutok.
Hogyha volna könnyem,
baj volna.
Folyna, mintha világ
gyászolna.
Jaj, de kiszáradt már
két szemem.
Mosolyogni tanít
szép jelen.

 

 

Illusztráció: fh. Kennington-részlet
Megosztás:
f t
Fel
Napút Online

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.