†
Egy éve – nyolcvanévesen – még így köszöntöttük:
Tisztes kor. Tisztes ember. Tisztes életmű. Tiszteljük Dobai Pétert. S szeretnénk tisztelni még sokáig. Szeretjük.
Tiszteljük ezután is, igen. De már csak emlékét, irodalmi életművét.
Úgy szokott megesni kerek évnap és halál esetén itt oldalainkon: megidézzük a – számunkra kedves – szerző valamely korábbi Napút-összeállítás jobbadán akár lappangónak is hihető művét: ekként emlékezve a maradandó voltra, így mentve a papírlapok közé zárt alkotói remeklést.
2024 augusztusában: https://www.naputonline.hu/2024/08/12/dobai-peter-80/
Most folytatjuk ugyanonnan, abból a lapösszeállításból, a Csáth-számból; Dobai Pétert 65 évesen ünnepeltük akkor (ld. alább csatolt Napút-oldalait).
Hihetnők – utolsó publikált verse, igen, portálunkon:
https://www.naputonline.hu/2024/06/10/dobai-peter-hova-lett-a-rozsa-lelke/
*
*
