Cédrus-Napút-est / Prágai Tamás-díj 2019 / Napút-nívódíj 2018 / Meghívó
16. január 2019 | Napút Online
Ágoston Tamás: Maszk (Három vers)
16. január 2019 | Napút Online
Szakáll Az imát tátogó száj az akvárium alján bugyborékol. A madarak hátrafelé röpülnek, a felhők hátrafelé úsznak, az emberek hátrafelé rohannak. A Nap zsugorodik, mint egy ráncos…
Stanczik-Starecz Ervin: Óda az utolsó Pajcsihoz
15. január 2019 | Napút Online
Édes vizek vakon vándorló trubadúrja. A régvolt Csuan-lányok mézopált dobáltak utánad, hogy hozz nekik szerelmet, igaz hitvest. Dús császárok költőit is megigézted kék fecske fütyüléseddel. A…
XX. évfolyam 10. szám – Emberkép, világkép: Hamvas
15. január 2019 | Napút Online
A teljes képernyős változathoz kattintson a jobb felső sarokban található „Megnyitás új ablakban” ikonra!
Káva Téka 130. szám
15. január 2019 | Napút Online
A teljes képernyős változathoz kattintson a jobb felső sarokban található „Megnyitás új ablakban” ikonra!
Hegyi Zoltán Imre: Könyvek a könyvespolcról
15. január 2019 | Napút Online
Most jött el az ideje. Hogy számot vessek a számomra messze legfontosabbal, a legfontosabb hatással, ami valaha olvasmányban ért, aki kibillentett és kiforgatott magamból, és mind a…
Géczi János: A vigasz háza
14. január 2019 | Napút Online
Amikor ott jár s belép a kizárólag férfiak által használható ajtón, elfogy a levegője. A berendezési tárgyaknak olyan kontúros kiterjedése van – pontosan érzékeli, csak épp nem…
Fábián István: Hórák idézése
14. január 2019 | Napút Online
Fönt a madár, ki röptével az eget egy végső vonallal áthúzza. Sötét tintában süllyedő határ: szűnettetik a föld – már karcolt üresség –, mintha volna-lenne csak homok,…
Fecske András: A fellépés
13. január 2019 | Napút Online
Egymás mellett ültünk Jóskával a kispadon. Mögöttünk két tuja folytatta harcát a gravitációval: izmosak, egészségesek voltak, az sem nagyon zavarta őket hogy egy vadrózsa indája befurakodott közéjük.…
Győri László: Három vers
12. január 2019 | Napút Online
A tengerrel szemközt Elindul, megindul, inogva botorkál, mint aki térdében protézist recsegtet, olyan fájdalmasan éri el a kőszál legtetejét, de már viszi a tekintet messzire, messzire.…