Lauer Gábor: Két vers
13. június 2016 | Napút Online
ma nem becsukja fülét, nem jó, ahogy visszaszámol a szív szemek lehunyva, az út így talán nem pont ugyanoda befogja orrát, vajon érzi majd a következőket? kezek…
Szilvási Pál: Kék lett az ég
12. június 2016 | Napút Online
Viharos volt a tenger, így igaz. És féltünk is, nem tagadom le ezt se, egy éles hullám bőrünk felsebezte, csak vinnyogtunk, mint két ijedt kamasz. Hogy ordított…
Orbán Károly: „Mind oda kerülünk: a kökényesbe.”
11. június 2016 | Napút Online
Naplójegyzet 1978-ból Hazamentem öcsémmel a szülőfalumba, az erdélyi Apácára, részt venni a hallgatás percein: nagynéném temetésén. Amióta az eszemet tudom, mindig Anyónak szólítottam, testvéreimmel együtt. Mint ahogy…
Deák Hajnalka: Cserebogáreső
10. június 2016 | Napút Online
Sötétedett, cserebogár csapat csellengett, csilingelő csepp suhant le, selymes könnycsepp. Sereglenek, csöndben csillámló csoda csapong, cserepet csapkod. Sóvárgó sejtek esőben lengnek. Szél van és vihar, reménytelen vagyok…
Szvétek Gábor: Tetovált képek
10. június 2016 | Napút Online
Szvétek Gábor a 2016-os Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott alkotója. Illusztráció: a szerző fényképfelvétele
Zila Teodóra: Ballade simple (Két vers)
9. június 2016 | Napút Online
Ballade simple Az ajkad száraz meg fakó és két fogad keresztbe áll, réseken párolog a szó, útjában sodort cigiszál szokott medrében tűzre vár – mély repedés a…
Fazekas István: Felhevült, nyári szonett
8. június 2016 | Napút Online
Tűz-erdőket léptek táncos lábaid, habot zihált a fülledt nyári éj, bámultuk a holdat, hogy nyújtózkodik, s tavakba hulló fénye mily fehér! Párás-szép ajkad ajkamat kereste, izzó rögöket…
Basa Viktor: Két vers
7. június 2016 | Napút Online
Cirenei Simon éneke 1 lassan fontold a szálfa súlyát emelj szentélyt belőle egyszer a hűség legyen az alapja mint halott törzset rendületlen izmoddal tartsd föl a magasba…
Báthori Csaba: Három szonett
6. június 2016 | Napút Online
MELANKÓLIA XXXIV Ez a kerengő, nincs hazája porszem eltilt a világtól, magamba nézni kényszerít, csak ezt itt benn kell szeretnem, e sötét világost, csak ezt a férfi…
Györgyi Csaba: Óda át (öt nolla)
5. június 2016 | Napút Online
Látod? Azon a réges-régi fotón az a kalapos, vén idegen a nappalimban én magam vagyok. – Visszatértem. Natalie, hát már te sem ismersz meg? – Negyvenkét éve…