Alkonyatkor, mikor a csend
szinte anyaggá válik,
sűrű közegét taposod
percenként, mindhalálig.-
Mindig jobbról balra forog,
onnan meg jobbra tartva:
egy fazekas korongjának
közepébe falazva.
Ilyenkor megtudod:
minden pillanat súlyos –
döntéseid nyoma
mindegyre újabb súlyt vonz.
Nem jó neked balról jobbra
elkezdeni forogni,
jobb neked hullám hátán
a tajtékra simulni!
Ha szépen együtt lendülsz
az ítélő idővel,
te is bíró leszel
már deresedő fővel.
