1.
Egy berlini utcán
hirtelen nem emlékszem
semmire.
Kiüresedett burok.
Nem tudom
hogy hívnak
honnan jövök
hová tartok.
Plakát a falon
vörös pipacs
falfirka.
Végre felismerem
hogy hol vagyok
de továbbra sem
hogy ki.
Se múltam, se jelenem.
Néhány másodperc?
Perc?
Aztán visszazökkenek.
Magamba.
Egy alak az utcán
aki tudja
hová tart.
2.
A lélek szeszélyes.
A nap szeszélyes.
Minden szeszélyes.
Egymás után hívnak a barátnőim:
rosszul érzem magam
nem vagyok valami jól
elvesztettem a kontrollt
pánikrohamom van
ez már a vég
kiüresedtem
eddig, ne tovább!
Rátapadok a kagylóra
gubancolom a szálakat.
Próbálok szívre, józan észre hatni.
Hegyre fel, felhők fölé, a kékbe!
Keresem a kapcsolatot
a forma és a tartalom között.
Egyszer úgyis megnyílnak a hegyek
s akkor megtörténik.
Felbukkan a hegyek réme.
Fordította: Kovács katáng Ferenc
