(olvasata)
ha énekre nyitom számat
keresztre feszül hangom
megszűrik szavaim átkát
ablakomon a rácsok mint
könnyű sóhajtás zuhan a
rácsokon túl már szabad
térbe magasba és mélybe
OTTHONOM
LEGYEN ÉS
BÉKE ABLA-
KOM ALATT
A SZÉLCSEND
Illusztráció: Mikisz Theodorakisz
