Vers

április 15.

Marton Árpád: Ítéletidő

 

 

Cudar világ.
Az orkán, mint dühöngő őrült, tombol,
s amint kinézek fázós ablakomból,
hóban állnak virágzó szilvafák.
Komisz a tél.
E március a halál ráadása.
Készülhetünk a nagy leszámolásra.
Húzza meg magát mind, ki él.
Most nincs tovább.
Most bomlanak föl égre írt szerelmek.
Szétfoszlanak, mint pára, kósza permet.
Most ránk zárul a közömbös világ.

 

 

Illusztráció: Rázáruló világ

 

Megosztás:
f t
Fel
Napút Online

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.