•
I.
Tegnap óta más lett a világ
minden zegzugában ott van az ember,
a hajnalok szemeket nyitnak fel
ablakokon redőnyök kúsznak a világosság felé.
II.
Lelassult szívverések között haladok untalan előre,
míg a köd megtelepszik szempilláimon
botladozva fürkészem a következő almafát
ha jól számoltam, a kilencedik az utolsó.
III.
Elértem odáig
a régi hídon állok
nincs itt senki más, csak a tájon megszokott jelenségek:
madarak, elhagyott tavalyi fészkek.
még az emlékek is elrebbentek:
mint víztükörben hasonmások.
IV.
Nézem azt a nőt, akit kerestem
de nem őt látom
meglehet, hogy rossz helyen várok
a tizedik almafáról varjúfiókák néznek át a tájon.
Farkas Natália Krisztina a 2024-es Cédrus-pályázat közlésre kiválasztott szerzője
