Vers

augusztus 16.

Hétvári Andrea: Gobelin

 

Kertedben ülök, jó Uram,
belehímezném fáid csöndjét,
de találok-e zöldet ugyan-
olyan árnyalattal, zöngét,
lebegőt, frisset, harsogót,
fölmázolnék rá alkonyit,
kidobva minden porfogót
most csak ez a munka boldogít,
a varrótűk minden sorát
tökéletesen ismered,
azt is, mennyi felvarráson át
küzd a szőtt vásznú képzelet,
végigölt három Szaharát –
elvarrja végül egy képkeret.

 

Illusztráció: Angyalszobor (pexels.com)

 

Megosztás:
f t
Fel
Napút Online

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.