Próza

december 25.

Mátyus Aliz: Fény

 

A decemberi, reggeli nap úgy sütött be a konyhaablakon, hogy belevilágított a betlehemi házacskába, az évekkel ezelőttibe, amit gyerekeink csináltak egymásnak karácsonyra, maguk sütötte mézeskalács süteménylapokból.
Ki tud megválni egy családi, ajándékba készített, betlehemi istállótól? Megtalálta helyét az ebédlőben, a márványlapos tálalószekrény tetején, épp az egyik ablak előtt.
E reggelen szobámból érkezve az a kétségtelen látvány fogadott, hogy fény gyulladt a betlehemi házban.
A ház egyik falához a házhoz képest nagyra sikerült őzt támasztottam, azt fiam társa faragta speciális gesztenyemasszából, egyszer szintén karácsonyra. Amikor az őz helyét annak idején megtaláltam, megkönnyebbülést hozott, hiába lett volna finom, ezen a helyen elveszíthette étek voltát.  
A házban kigyulladt fény átvilágította a falakat, kiáradt az ablakon, tevévé tette az őzt. Közel mentem a ragyogáshoz, eltávolodtam tőle.  
Megszületett.

 

Illusztráció: Kállay Kotász Zoltán fényképfelvétele (2014)

 

Megosztás:
f t
Fel
Napút Online

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.