Halmai Tamás: Csak a semmi hiánytalan
Györgyi Csaba Kavics című verséről
Pilinszky János Egy szenvedély margójára című verséből tudjuk, hogy egyetlen kaviccsal egy egész tenger megszólítható, sőt megszólaltatható. Györgyi Csaba háromsorosa (a szerző Barokk vihar című kötetéből – Cédrus Művészeti Alapítvány, 2022) még nyíltabban fogalmaz tanítássá egy alanyi ráismerést.
Kavics
Ha úgy dobok el egy kavicsot,
hogy a másik kezemben is van egy,
akkor nem dobtam el a kavicsot.
Akárha egy kibővített haikut olvasnánk: az egyetlen versmondat feltételes időhatározói alárendeléssel (ha…, akkor…), nyomatékosító hatású, ellentétező keretes szerkezetben (eldobott kavics vs. el nem dobott kavics), alig-trochaikus fölütést (első sor) drámai jambussá igazgatva (második–harmadik sor) ad tudtunkra egy, a zen koanok eszméleti vidékét idéző, látszólagos paradoxont. Eldobtam, és mégsem dobtam el, ha egy hasonlót még birtoklok. Az ellentmondás feloldása több szinten történhet:
(1) A nyelv nem tud különbséget tenni kavics és kavics között. Erre csak az árnyaltan pontos közlés vagy az eleven valóság képes.
(2) A szavak metahumán játéka testesül meg abban is, hogy az első sor még határozatlan névelővel („egy”) jelzi a helyzet általános érvényét; a harmadik azonban már az „a” határozottságával mutat vissza az eredeti kavics egyediségére. A közbülső „egy” (a második sor végén) ugyanakkor számnév – melyen az egyetlen szakrális-fogalmi köre is átsejlik.
(3) A minden egy szellemtani belátása is kisilabizálható a kavicsok (és a két kéz!) különbözőségének felszámolásából.
(4) Egy ezekkel rokon olvasatban a minden kavicsra kiterjesztett lemondás a – betöltekezést lehetővé tevő – kiüresedés spirituális programjába (például a jézusi tanítások szellemiségébe) simul. Csak a teljes igaz; csak az igaz teljes. Csak a semmi hiánytalan: megszabadulok, ha mindentől megszabadulok.
(5) Ehhez a közelítéshez illeszthető, a nézőpont áthelyezésével, az adakozás és önátadás teljességének üzenete: az elhajított kaviccsal az én kevesebb, de a világ (a te világa) több lesz.
Megjegyzendő mindemellett, hogy a mű címe nem csak témát (avagy középponti motívumot) jelöl. Más szemszögből ugyanis a Kavics fölirat magát a szöveget is kődarabkaként azonosítja; ilyesformán végteleníti a közlés igazságát, s további tűnődésre késztet: ha úgy értelmezem ezt a verset, hogy a kötetben (vagy a közelemben, a fejemben, a kultúrámban) még van vers, megolvasatlan, akkor nem értelmeztem ezt a verset?…
Illusztráció: Kavics
Ezek is érdekelhetik!
Fodor Miklós: Az önkiüresítés (kenózis) radikális felfogása Balizs Dániel Kérdés Istenhez című versében →
Magyar Miklós: 100 éves Colette modern regénye →
Halmai Tamás: Felülírt kietlenség →
