11. szeptember 2019 | Napút Online
Egyetlen más háborúnak sem voltak olyan hosszan tartó következményei, mint az első világháborúnak. Az 1918-as fegyvernyugvást követő húsz év múlva kirobbant második világégés elhalványította az első emlékét,…
10. szeptember 2019 | Napút Online
Tükrömből peregve elszökik az ezüst; vaksága szakadék, hívogató mélység. Testem boncasztalon kiterített térkép. Sebzett kenyeremen nem csitul a vérzés. Valakit megölnek bennem: ott, legbelül. Szűcs János…
10. szeptember 2019 | Napút Online
Kertek jussa Kertek jussa, szeptember. Benne éretlen, fakult termés, vesztes múltimádó vég. Alku, mint fullánk peres almon, vagy hűtlen birtok. Szulákos gaz, elsatnyult vidék, elhagyatott tőkén venyigék,…
10. szeptember 2019 | Napút Online
Mióta a lányom világra jött, még mélyebb gyökeret vert bennem a múlékonyság. Nem lennék meglepve, ha, mint a mélyen barázdált fakérgen, mondjuk vörösfenyő kérgén, moha nőne a…
9. szeptember 2019 | Napút Online
Pálfi Ágnes legutóbbi két könyve („Kortyolgat az ég tavából” – Arany János és József Attila mitopoézise, 2012; Mőbiusz – Válogatott és új versek, 2014) a Napkút Kiadónál…
8. szeptember 2019 | Napút Online
Kalász Márton 85 éves. A Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett költőt, írót, műfordítót verseivel és fényképfelvételek közlésével köszöntjük — további alkotóerőt és szép, gazdag időket kívánva. (A…
7. szeptember 2019 | Napút Online
Azt mondta, nem. Hiába unszoltam újra és újra, órák között, a nap végén. Nem és nem és nem. Nyalogattam a hiúságát: figyelte-e mennyire rászegeződött minden szempár? Engem…
6. szeptember 2019 | Napút Online
1 (R. festőállványa mögül) Hát eljött e két lány, egyik evez csak, Olvas a másik. Aprókat lódul velük a csónak. Meg-megcsobban a kék tó, alig hallani, Köröttük…
5. szeptember 2019 | Napút Online
Már éppen küldeni készültem a naplót, amikor – nem is akartam hinni a szememnek – megérkezik Aknay Tibor verse. Olvasom, és ámulok. Ez a fiú, ez az…
4. szeptember 2019 | Napút Online
legkisebb gyermekemhez szültem mind-mind neked téged kertészüknek pásztoruknak köldökömön ringattalak napfénnyel asszonykézzel cirógattalak vad gyümölcs patak nem gondoztad a gyümölcsöt csaltad a húst ölted faltad társaid magad…
