15. október 2016 | Napút Online
Állapot Egy-két izomrándulás még, sűrű felhőkbe szakadó köröm, szél törte csapóajtó, egy savas sóhaj, kárba veszett köptető, lepke libben mellemen. Rohadó szamóca íze számban, rövidre zárt pantomim,…
14. október 2016 | Napút Online
Bekapok egy Xanaxot, víz nélkül nyelem le, végigszántja a nyelőcsövemet. A gyógyszeres dobozt elteszem a konyhapultról, családi fotót rakok a helyére: apa, anya, kislány, kutya. Nézem az…
13. október 2016 | Napút Online
Bálna szemében bálna szemében a köddel ölelt kikötőben távoli fény fátyla ha elnehezül nézi a fényfolt körvonalát tejfele tűnik Körön kívül körön kívül kerül belülről hevül…
12. október 2016 | Napút Online
„Lányok” Egyszerűen élünk, írom, egyvalamiben azonban különbözünk másoktól: „háztartási alkalmazottunk”, vagy – más megfogalmazásban – „cselédünk” van, aki ott él a lakás „plusz” helyiségében, a bejárattól jobbra…
11. október 2016 | Napút Online
Szomorú hír: 2016. október 9-én meghalt Frankovics György, műhelyünk barátja. Sok-sok remek közlést köszönhettünk neki, hagyott is ránk fontos kutatási eredményeket. Munkáiban fáradhatatlan volt; amit könyvtárakban, levéltárakban,…
10. október 2016 | Napút Online
Kék ég tárul, táltos készül, csudák nyílnak, földre térül. Táltos bölcső, táltos ének, jönnek-mennek szellemlények. Szél nevelje, Hold kedvelje, fű, fa, virág átölelje! Íriszében kék csend szunnyad,…
10. október 2016 | Napút Online
a látszat néha család a szélzsák széleskörűen zár ki minket kik eltévedtünk egy sci-fiben a tárgya béna magány vagy csak igény egy útra kelt tészta tejfölös lépteire…
9. október 2016 | Napút Online
Olyan szép idő volt, hogy teljesen elfeledkezett a bőre alatt mászó atkák viszkető ösvényeiről, és átadta magát a szemlélődésnek. Mintha a világ felett ült volna, a magas…
8. október 2016 | Napút Online
A víz, ez a csodálatos fluidum, ősidőket idéző tájelem, amely nem csupán körülölel, hanem létünk legmélyéig áthat minket, meglehetősen mostoha bánásmódban részesült a filozófusok részéről. Az utolsó…
7. október 2016 | Napút Online
XXXIX. vers hosszúak a napok, és nem találok rövidebb megoldást annál, minthogy végigéljem valami elgyötört közönnyel minden nap, minden éjjel ugyanúgy. mindig a holnap a ma, úgy…
