Jelfák
mező közepén kínálja
fanyarédes gyümölcsét évről-évre
megviselt törzsét érintem most
az alázat örök jelével, amen
*
tisztás szélén korhad
mennykő sújtott torzó
halott gyökerein
vadrózsát dajkáló
Négy haiku
Preludium
hasadó hajnal
ablak mögé zárt macska
szemében lángol
Aranytó
tündöklő vízzel
néz szembe két öreg arc
hűlő árnyékban
Melankólia
ködből, levélből
elevenedő sóhaj
késő őszi szél
November
kopaszodó fák
egy szálló őszi levél
vet bukfenceket
