•
A lándzsahegyre szúrt szívet
sötéten átvérzi még a dac.
Az igazságról szóltam neked,
ki az üvöltésbe beleszakadsz.
Gyógyítottalak – szögeket hoztál,
és epét, hogy oltsd a szomjam.
Vállaid felett ágált az ördög –
én láttam és imádkoztam.
Hallod a szelet? Mozdít a Lélek
felhőt, arcizmot, halotti leplet.
Középre emeltél, arccal az égnek,
és gyűlölsz, mert szeretlek.
A szenvedésem szégyen.
De vérem, verítékem ára
örök bukás lesz annak,
aki megváltani magát kívánja.
