Távoli látogatók
éjszakánként már földben porladó
barátaim keresnek fel
szótlanul állnak elém
nem tudom mit jelent némaságuk
meglehet hívnak maguk után
és minden éjszaka másik jön
és reggel mikor a fény kioltja
árnyék testüket
tűnődhetek tovább
és készülhetek az újabb éjszakára
Kilakoltatás
ott leselkedik a rém a huzattól
meglebbenő függöny mögött
az elmosatlan tányérok alatt
a rendezetlen számlák között
a padlórésekben
a jeges fuvallatokban
a túlságosan éles napsütésben
minden visszafogott lélegzetben
a gyűrött ruhákban
és vasalatlan terítőkben
és csak őt nem lehet
kilakoltatni semmiképp
Illusztráció: K. Nagy Lajos fényképfelvétele
