Vers

augusztus 29.

Séd Imre: Viharos idők (haikuk)

•

Kánikula
Tikkadt levelű
fa szomjas ágán némult
madárfütty szárad.

 

Forró nyári nap
Giliszták mélyen.
Rigó nem tipeg. Engem
dongó ventilál.

 

Október
Varjak torka őszt
köszörül. Rőt levélhant
hullik a nyárra.

 

Viharos idők
Dől és nyög a lomb,
de igazán a gyökér
küzd meg a széllel.

 

Ítélet
Telihold zaklat
ablakon át. Redőnyöm
lesz nyaktilója.

 

Virrasztva
Légzéseim halk
léptei láthatóvá
járják a plafont.

 

Csak mi
Testünk összezárt.
Sóhajaink létráján
szökünk a mennybe.

 

 

Illusztráció: viharos idők
Megosztás:
f t
Fel
Napút Online

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.