Vers

május 4.

Fenyő szól (Török Ági versei)

*

Szokatlan

Fényvirág ül
a fű közepén,
egyetlen tündér-
rózsa arany-
szirma
nyiladozik
a fű között.

*

Tűvel festett

keresztszemes
madár száll
keresztszemes
virágra

keresztszemes
szíven függő-
leges tűzláng-
fájdalom

fehér bodza
illatán túl
leopárd ár-
nya suhan…

*

Barlang

kávétól
leforrázott
szájpadlásom
elárvult
fénytelen
barlang

gyöngynyál-
kristály csöppen
cseppkőmintá-
zata bordáin
nem moccan
látogató

*

Nem fázol?

falevél táncol
napsugáron
szellő susorogja:
***nem fázol?

érthetetlen érc-
akarat ezüst-
tükör fényén
sajdul a sóhaj:
***nem fázol?

madártollpihe
levegő-ikráin
bukdácsolva
zuzog és kérdi:
***nem fázol?

fény bőrömhöz ér
hámsejt részecské-
in árny táncol:
***nem fázol?

*

Fenyő szól

Szól
a fenyőfa:
vén
lelkem nem
bírja tovább…

Utolsó
tobozaimat
dobom le,
grafitszürke
tűlevelem
háromnegye-
de földön…

Vén
lelkem nem
bírja tovább:
a fenyőfa
szólt.

*

*

Illusztráció: I. I. Siskin

Megosztás:
f t
Fel
Napút Online

Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.